<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Rulez</provider_name><provider_url>https://rulez.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Moravcsik Andrea</author_name><author_url>https://rulez.cafeblog.hu/author/aspiskigyo48gmail-com/</author_url><title>A bőrönd</title><html>&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-151&quot; src=&quot;https://rulez.cafeblog.hu/files/2018/03/images-8.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;239&quot; height=&quot;211&quot; /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;Nem szoktam ilyen, kissé spiri szöveget megjelentetni, de most kivételt teszek. Kissé nyálas ugyan, de arra, hogy kicsit ellamentálj a saját életeden, alkalmas. &lt;/div&gt;
&lt;div align=&quot;center&quot;&gt; &lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;Egy férfi autóbalesetben vesztette életét. Amikor “felfogta”, hogy halott, hirtelen megpillantotta Istent egy bőrönddel a kezében.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt; &lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Fiam, elérkezett az időd…indulnod kell&lt;/i&gt; – szólt az Úr.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Most? Már? De annyi tervem volt még&lt;/i&gt; – mondta a férfi.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Sajnálom, de indulnod kell!&lt;/i&gt; – válaszolta Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Mi van abban a bőröndben?&lt;/i&gt; – kérdezte a férfi.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– A te javaid&lt;/i&gt; – felelte Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Az én javaim? Tehát a ruháim, a pénzem?&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Azok nem te a tulajdonaid, hanem a földi javaid részei&lt;/i&gt; – közölte Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Akkor az emlékeim vannak a bőröndben?&lt;/i&gt; – érdeklődött a férfi.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Azok sosem voltak a tieid, azok az Idő birtokát képezték mindig&lt;/i&gt; – mondta az Úr.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Akkor a bőrönd mélyén a tehetségeim rejtőznek?&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Azokat is a körülményeknek köszönheted&lt;/i&gt; – mondta Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Akkor a családom, a barátaim vannak benne?&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Ők sem képezték a tulajdonodat, ők az életutad részei voltak&lt;/i&gt; – szólt Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Akkor mi van benne, a testem?&lt;/i&gt; – próbálkozott tovább a férfi.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– A tested a Földé, így őt illeti&lt;/i&gt; – felelt Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Akkor csak egy dolog maradt, a lelkem…&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Tévedsz, a lelked az enyém!&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt; &lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;A férfi félve kinyitotta a bőröndöt, és nagy meglepetésére az üres volt. Könnycseppek gurultak végig az arcán, majd azt kérdezte:&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Nem volt soha semmim?&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Nem, soha nem volt semmid&lt;/i&gt; – közölte Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Akkor, mégis miért éltem?&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;i&gt;– Az apró pillanatoknak, örömöknek kellett volna élned, azok mind a tieid lettek volna, és itt lennének a bőröndben&lt;/i&gt; – mondta Isten.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt; &lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;Vajon a Te bőröndödben jelenleg mi van? Ez persze egy költői kérdés volt, de azért javaslom, gondolkodj el rajta.&lt;/div&gt;
&lt;div style=&quot;text-align: justify&quot; align=&quot;center&quot;&gt;A tanulságot Rátok bízom. RULEZ!&lt;/div&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://rulez.cafeblog.hu/files/2018/03/images-8-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>